Elég sokat gondolkoztam azon, melyik kreml bemutatásával folytassam a sort. Nem, nem a moszkvaira esett a választásom, azt későbbre tartogatom! Inkább térjünk ki néhány sor erejéig Oroszország ötödik legnagyobb városára, az Alsó Újvárosra, azaz Nyizsnyij Novgorodra.
"Emlékszem, amikor a fronton, Nyizsnyij Novgorodnál..."
Ismerős? Szép család nagypapája? Família Kft?
Képzeljétek, tényleg létezik! És nem is akármilyen! Tavaly júliusban jártunk arra kis mocinkkal egy hosszú hétvégén, három nap-két éjszakára.
A város egyetlen Ibis hotelében szálltunk meg, ami természetesen a Maxim Gorkij úton található. Itt szültetett ugyanis a neves író. 1932-től 1990-ig az ő nevét viselte a település. Gorkij egyébként annyit jelent, keserű. Azért csak jobb Alsó Újvárosban lakni, mint Keserűben, nem? :)
Még egy pillanatig maradjunk a névnél. Talán érdekel Titeket, miért "Alsó" ez az "Újváros". Nos azért, mert északon van a régi Újváros, Novgorod, amit szoktak Velikij Novgorodnak is nevezni, azaz "Nagy Újvárosnak", utalva ezzel történelmi jelentőségére. Ott még nem voltunk, jövő hétre van tervbe véve a kirándulás.
Vissza Nyizsnyij Novgorodhoz. Vladimiri II. György (Jurij) alapította 1221-ben, csupán két évvel az első mongol invázió kezdete előtt.
Ebben az időben még nem beszélhetünk Oroszországról a mai értelemben, annak területén csupán kisebb, önálló fejedelemségek voltak, melyek közül egyik volt a vladimir-szuzdáli. Persze a mongoloknak nagyon kedvezett, hogy nem egy egységes elenféllel kellett szembenézniük, öntötték az olajat a viszálykodás tüzére. Csak az ő beleegyezésükkel lehetett valaki Nagyfejedelem, ezt a címet ki kellett érdemelni. De hiába lépett rangban a Nagyfejedelem a többi nemes és vezető fölé, akkor is a mongolok vazallusa, alárendeltje maradt. Ez ment vagy 250 évig, a harcból végül a Moszkvai Fejedelemség került ki győztesen.
Olyan régi központok, mint Kijev, Jaroszlávl, Szuzdál vagy Vladimir idővel vesztettek jelentőségükből, miután újra és újra a mongolok prédájává váltak, és újak törtek előre, Moszkvával az élen, de ebben az időszakban vált fontos helyszínné Nyizsnyij Novgorod is.
1350-ben átkerült ide a szuzdáli fejedelemség székhelye. Dmitrij Konsztantinovics uralkodása idején (1323-1383) Moszkvával versengett a város a vezető pozícióért. Ekkor épültek az első kőtemplomok, és egy fellegvár, amelyekből azonban a későbbi háborók miatt mára semmi nem maradt fenn.
A nagyhatalmi törekvések hamar zsákutcába jutottak: 1392-ben Nyizsnyij Novgorod a Moszkvai Fejedelemség részévé válik, azon belül is egy határmenti erődítmény szerepét tölti be sokáig. A ma is látható kreml ennek a feladatnak a jegyében épült a 16. század elején (1508-1511). Ez az egyik legrégibb és legerősebb fellegvár Oroszországban, a bevezető képen magasodnak vörös téglából emelt falai. A szovjet időket rajtuk kívül csak az Arkangyal-székesegyház élte túl. Háttérben a Volga kéklik.
Később, miután végleg sikerült kiűzni a mongolokat, Nyizsnyij Novgorod fontos kereskedelmi centrum lett. A város neve szinte összefonódott a Sztroganov (Stroganoff) családéval, akik Északi-tenger mellettről származó parasztokból nőtték ki magukat az orosz történelem egyik legfontosabb földbirtokos-kereskedő arisztokratáivá. Nem cseng ismerősen a név? Csirkemell? Bélszín? Vagy talán a vodka? Igen, már megint a vodka. :)
Rengeteg látnivaló van Nyizsnyij Novgorodban. Jó volt sétálni a főutcán, látni, ahogy az oroszok ropják ott a szambát. Nagyon sok itt a különböző stílusban épült templom: János Születése-templom, Új és Régi Vásár katedrálisai, Miasszonyunk Születése-templom, csak hogy néhányat említsünk.
A kreml mellett van a Volga felé magasodó dombon a Milin tér, a helyiek kedvenc találkozóhelye, ahova a part mellől is fel lehet jutni egy panoramikus lépcsősoron.
Emlékszem még a Pecserszki Mennybemenetel monostorra, ahova sajna nem engedett be minket egy szúrós szemű őr, aki szerint nem voltunk a hely szelleméhez illően öltözve. Andrisnak elmagyarázta, hogy a nadrágjának bokáig kellene érnie, nem térdig. Ami engem illet, éppen csak rámpillantott, sóhajtott, majd határozottan a kapura mutatott. Hiába, nyár volt, na. Nekem elég volt a spaghetti pántos felső.
Az biztos, hogy nagyon megtetszett nekünk Nyizsnyij Novgorod, el is határoztuk, hogy még visszatérünk. Az idén valószínűleg már nem lesz rá alkalmunk, meglátjuk, mit hoz a jövő, meddig leszünk még Oroszországban.
Addig is mi folytassuk holnap néhány további képpel a városról!
