FIGYELEM! 2015-ben elköltöztünk Moszkvàbòl, azòta nem frissìtettem a bejegyzèst, lehetsèges, hogy az eltelt időben lènyeges vàltozàsok törtèntek e tèren.

Akkor a sok ünneplés és nyaralás, Dubai, Maldív és a férfiak napja után térjünk vissza a moszkvai hétköznapokba.

Az egyik dolog, ami felett elég nehéz itt elsiklani, az a drágaság, amely nem véletlenül szerepel a „nem szeretem” listában a „Röviden Moszkváról” című posztban (http://elet-uton.blog.hu/2013/02/09/roviden_moszkvarol).

Persze ez valahol természetes, itt van munka, ide sereglenek az emberek vidékről is, a nagyobb kereslet meg persze nyomja fel az árakat. Ehhez még adjuk hozzá a vámot, meg a korrupciót.

Erős a gyanúm, hogy valahol az orosz mentalitás is szerepet játszik a dologban, nem egyszer hallottuk már itteni ismerősöktől: „A pénz arra van, hogy elköltsd.” Ami persze igaz is, csak nem mindegy, mire, meg mennyit. Moszkvában valószínűleg inkább tücskök élnek, mint hangyák.

Az eleve magas árakhoz még hozzájön a tény, hogy mi külföldiek vagyunk. Idegenek. Az biztos, hogy nagyon észen kell lenni. Megesett már velünk, hogy az eladó a virágüzletben 800 rubelért akarta nekünk eladni a kiválasztott növénykét annak ellenére, hogy azon gyönyörűen ott világított a neonzöld árcetli 400 rubellal. Vagy a reptérről kijövet a taxis 3000 rubelt kért a fuvarért, feje felett ott a tábla, hogy a mi zónánkba 1500 rubel a menetdíj. „Igen, igen, de a parkolási díj abban nincs benne.” Mi van? Az ilyennel még alkudni sem érdemes, jobb egyszerűen odébbállni, úgyis találsz valakit, aki normális áron elvisz. Orvosnál is volt több olyan esetünk, hogy beutaltak minket teljesen felesleges vizsgálatokra, és utána azt várták, hogy majd kifizetjük a vizitdíjat. Annyira azért nem lepődtek meg, mikor nemet mondtunk. Csak tesztelik a határokat. Bepróbálkoznak. Ki kell állni az embernek a saját érdekeiért, mert ha nem, elsodorja az ár. Sokan mondják, hogy ez otthon sincs másként, nekem úgy tűnik, itt a probléma nagyobb mértékben van jelen.

Múzeumokban, kiállításokon teljesen normális, hogy a külföldi többet fizet, ez hivatalosan van így, nem átvágás. Van egy árlista angolul, meg egy oroszul, és persze nem egyeznek. Mondjuk az nincs kiírva angolul, hogy a külföldi többet fizet (vagy az orosz kevesebbet), pedig úgy volna teljesen korrekt az információszolgáltatás, de ez már igazán csak részletkérdés. Azonban elég az, hogy oroszul kéred a jegyet, dokumentumot, igazolványt tőlünk még soha nem követeltek. „Zdrasztvutye! Dvá biljeti, pázsálsztá!” J

Éttermekben, bárokban, kávézókban még soha nem volt negatív tapasztalatunk, a számla mindig helyes volt. Ezzel kapcsolatban ugye Budapesten vagy a Balatonnál érheti kellemetlen meglepetés az odalátogató turistát, hallani rémtörténeteket. Alapszabály itt is, hogy csak étlapról rendelünk olyan tételeket, amiknek tudjuk az árát. Nem kell paranoiásnak lenni, de baleknek sem. Ez nekünk annyira nem esik nehezünkre, mivel még van mit csiszolni a nyelvtudásunkon, általában úgy rendelünk, hogy kicsi ujjacskánkkal elegánsan rámutatunk a kiválasztott ételre, italra, az esetleges félreértéseket kiküszöbölendő.

A magas árak mellett is előfordul, hogy a tej nyáron megbuggyan a szavatossági idő lejárta előtt, a márkás trikó egy mosás után szétmegy, a cipő két hónapot sem bír az orosz télből, de garancia csak egy hét van rá, vagy a fodrásznál huszonhétezer forintnak megfelelő összegért sem tudják feltétlenül biztosítani a meleg vizet. Így szép az élet, így színesek a hétköznapok. Azért éberség kérem, éberség. J

Csak hogy valami jót is mondjak a témát illetően: a benzin ára jóval alacsonyabb, mint otthon, 210 forintnak megfelelő összeget fizetünk a 95-ös literjéért. A rezsi szintén nagyon alacsony. Három hónapra 1000 rubel (7 ezer Ft) a villanyért? Semmi. És a tömegközlekedés? 1250 rubel egy 60 alkalmas bérlet, amit a 12 metróvonal bármelyikén használhatsz. Akárhogy is számolom, az 8750 Ft másfél hónapra.

Megvilágítom néhány konkrétummal a másik oldalt is, a „drágaságot”.

Egy 55 négyzetméteres lakás bérleti díja a külvárosban 50 ezer rubel, azaz 350 ezer Ft. IKEA berendezés, semmi extra, de közel a metrómegállóhoz. Belvárosban ugyanez 80 ezer rubel (560 ezer forint). Havi bevásárlás két emberre 30-40 ezer rubelból jön ki (210-280 ezer Ft). Ezen felül jön az összes többi költség, étterem, szórakozás, váratlan kiadások.

Végezetül itt egy angol nyelvű oldal, ami szerintem valósághűen mutatja a számokat, lehet mazsolázni: http://www.numbeo.com/cost-of-living/city_result.jsp?country=Russia&city=Moscow.

További hasznos információ a lakáskeresésre vonatkozóan a blogon: http://elet-uton.blog.hu/2013/07/03/a_lakaskereses_rejtelmei_orosz_modra

2014.05.14. Kiegészítés: a fenti árakat még 7 Ft/rubel árfolyamon számoltam át, mikor a cikk íródott, még az volt aktuális. Azóta a rubel kicsit bezuhant, most 6 forint körül mozog. A másik oldalon viszont számolni kell az orosz inflációval, ami jelenleg 6-7% körüli.