Mivel még egészen friss az élmény, gyorsan összegyűjtöm a moszkvai lakáskereséssel kapcsolatos tapasztalatainkat. Vigyázat, a következő poszt nyomokban hasznos információt tartalmazhat!
Szóval a legfontosabb dolgok, amikkel rendelkezned kell, a következők:
- orosz állampolgárság, ezen belül is lehetőleg szláv nemzetiség,
- pénz,
- idő,
- nyelvtudás (orosz!).
Bármelyik hiányzik, jöhet a B terv.
Feltételezem, hogy aki ezt a bejegyzést olvassa, az nem orosz, és nem szláv, ezért maradjunk egy pillanatra az első pontnál.
Mi a http://www.cian.ru/ oldallal dolgoztunk.Vannak más internetes keresők is, ám egyiküknek sem olyan jó a szűrési rendszere, mint a ciánnak. Itt be tudod álltani a számodra ideális lakbért (akár nullát is, de akkor viszonylag kevés találatod lesz), az ügynöki díjat, amit még hajlandó vagy megfizetni, a kauciót, a lakás típusát, nagyságát, elhelyezkedését, elvárt berendezést, szóval nagyjából mindent. Ha gondolod, még az utcanevet is megadhatod a programnak, ahol lakni szeretnél. Profi oldal, az egyetlen nehézséget az okozza, hogy négy hirdetésből háromnál oda van írva: "csak szlávoknak". Esetleg ugyanez nagy betűvel kiemelve.
Hogy ennek mi az oka? Először azt gondoltuk, és sokan meg is erősítettek ebben, hogy az (általában) ázsiai országokból érkezőktől próbálják magukat védeni a tulajdonosok. Ők sokszor rettentően alacsony bérért végeznek alacsony végzettséget elbíró munkát, és hát sajnos arra kényszerülnek a moszkvai lakbérek mellett, hogy tizedmagukkal osztozzanak ötven négyzetméteren. Így sem szép a hátrányos megkülönböztetés, lenne más módja is a tulajdon védelmének, de ez van.
Mikor azonban felhívtuk a hirdetésekben meghagyott számokat, és elmondtuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, nem egyszer így is falba ütköztünk. "Külföldieknek nem."
Talán nem tudnak velünk kommunikálni, ami kényelmetlen, és minek vállalják be a kényelmetlenséget, ha más is kiveszi az apartmant? További gond, hogy a külföldi problémázik, szolgáltatást akar a pénzéért, elvárja, hogy legyen a lakásban ez-az, plusz ha valami elromlik, azt javítsák meg. Macera.
Persze itt át is ugorhatunk a második pontra: pénz. Mert ha hajlandó vagy néhány tízezressel többet fizetni (rubelben, havonta), akkor adott esetben eltekintenek a származásra vonatkozó követelményektől.
Nos, ha túllendültünk az első nehézségeken, és eljutottunk a lakás megtekintésének fázisába, még korántsem vagyunk a célegyenesben. Gyakran előfordul, hogy a lakás nagyon nem úgy néz ki, mint a képeken. Meg bejelentik, hogy TV ugyan van, de csak holnapig, mert aztán elviszik. A porszívót is. (De az biztos nem gond, mert úgysem működik.) A másik aranyos dolog, mikor a lakás nincs rendben, amikor megtekinted, a hűtő penészes, a falról málik a tapéta. "De mire költöznek, addigra mindent rendbe rakunk." Aha.
Egy olyanba is belefutottunk, hogy a ház nem is ott volt, ahol a hirdetésben meg volt jelölve. Biztos azt gondolták, nem vesszük észre, hogy mégsem ott van a metró. Ez a sztori eddig a csúcstartó nálunk. :)))
Szóval ezért kell az idő. Meg türelem. Meg szerencse.
Az orosz nyelvtudás nagyon jó, ha van, nekünk nincs. Ezért a hirdetéseket a google fordítóval sikerült megértenünk, a telefonhívásokat kedves ismerősök bonyolították, a személyes vizitnél pedig pantomimeztünk. (Bár észrevehetően javult a nyelvtudásom ez alatt az idő alatt, aminek nagyon örülök.)
Megoldás lehet, hogy ingatlanügynököt bízol meg a kereséssel, ez értelemszerűen plusz kiadás.
Most jöjjön néhány száraz adat, még mindig lakás témakörben:
- A szerződés az esetek 99%-ban fiktív. Csak számotokra létezik, mint egy képzeletbeli barát, a hatóságnak nem jelentik be, nem akarnak adót fizetni. De még ez a "játékegyezség" is jobb, mint a semmi, mert ha baj van, te hivatkozhatsz rá. Ebből kifolyólag könnyebb elkerülni, hogy baj legyen. Jó tanács: azért a tulajdoni lapot mindig ellenőrizd, bizonyosodj meg róla, hogy az a tulajdonos, akitől bérled az ingatlant.
- A szerződés aláírásakor rögtön megszabadítanak az első havi lakbértől, az ügynöknek járó díjtól, és a kauciótól. Mindkettő általában plusz egy hónap. A kaució a szokásos feltételekkel visszajár, az ügynöki díj természetesen nem.
- Általában a néhány hónapra meghirdetett ingatlanoknál alacsonyabb a lakbér, de ügynöki díjjal itt is számolni kell, ami így értelemszerűen rövidebb időszakra oszlik el.
- És hogy mennyi a lakbér? Erről már írtam az árakról szóló bejegyzésben: http://elet-uton.blog.hu/2013/02/26/mindennapok_arak_moszkvaban. Nagyon magas, és évről évre emelkedik 5-10%-kal. Hol a vége? Nem lepődnék meg rajta túlzottan, ha kiderülne, itt az amerikai ingatlanrobbanáshoz hasonló esemény felé tartunk. Ne legyen igazam.
Végezetül pedig elárulom, miért is alakult úgy, hogy a frissen talált lakásunkat, ahova június 20-án költöztünk, el kell hagynunk november 1-jén. A tulaj, mikor már a szerződést írtuk alá, közölte, hogy akkor bizony édesanyja szeretne visszaköltözni a hétvégi házából Moszkvába. És hogy miért várta meg ezzel az utolsó pillanatot, mikor már visszamondtuk az összes többi lehetőségünket? (Mind az egyet?) Szerintem tudjátok a választ.
Talán azt sem nehéz elképzelni, mit éreztünk ebben a helyzetben: a kölcsönkért, céges kocsi lent vár telepakolva a cuccainkkal. Másnap vendégek érkeznek Magyarországról, vízum, repülőjegy elintézve már hónapok óta. Szóval kicsit kétségbeesve értetlenkedtünk, vitatkoztunk, végül a tulaj engedett 14%-ot a kiindulási árból, így írtunk alá.
És már alig várjuk, milyen kalandokat tartogat számunkra az újabb lakáskeresés októberben.
PS: Néhány fenti megjegyzés sajnos ismerős lehet olyan külföldieknek is, akik Magyarországon élnek. Tőlük ezúton is őszintén elnézést kérek az ilyen viselkedésért. Megértem, milyen helyzetben vannak.
Érdekes angol nyelvű cikk a The Moscow Times online kiadásában az orosz ingatlanpiacról: http://www.themoscowtimes.com/business/article/housing-affordability-remains-elusive/485419.html.
Kis hazánkat is megemlíti az írás, érdemes elolvasni! :)