Bàr Franciaorszàg legnagyobb kiràlyi kastèlyàròl van szò, amely szàmos fontos törtènelmi esemèny helyszìnèül is szolgàlt hosszù èvszàzadokon keresztül, Fontainebleau nem tartozik a legismertebb ùti cèlok közè. Kàr. Az èpületegyüttes, a hozzà tartozò kertek ès erdő akàr napokra elèg szòrakozàst kìnàlnak.
Magyarul is talàlhatò ròla info a neten, bàr nekem nagyon ùgy tűnik, az oldalak többsège egyazon forràsbòl merìtkezik. Mindenki elmondja, hogy a területen a 12. szàzadtòl èpìtkeznek a francia kiràlyok, hogy nagyjàbòl ebből az időből rànk maradt egy torony, viszont a kastèly mai reneszànsz arculatát I. Ferencnek (1494-1547) köszönheti. Kèsőbb IV. Henrik vègeztetett jelentősebb munkàlatokat itt, de nagyjàbòl minden uralkodò rajta hagyta a keze nyomàt az èpületen. Itt született IV. Szèp Fülöp (Maurice Druon Vaskiràlya), II. Henrik ès Medici Katalin 6 gyermeke, ès XIII. Lajos is. Keresztelők, fogadàsok, fontos làtogatòk, merènyletek, halàl - volt itt minden, ahogy az egy valamirevalò kastèlytòl elvàrhatò.
Mi eddig kètszer làtogattunk el Fontainebleau-ba. Először valamikor ősszel, amikor a kerteket akartuk felfedezni, inkàbb kevesebb, mint több sikerrel. D. akkor èppen nagy gesztenye gyűjtögetős korszakàt èlte, ìgy harminc percenkènt kb. fèl mètert tudtunk haladni. Viszont hosszù (időben, nem hosszra) sètànk vègeztèvel felfedeztünk a vàros sètàlòutcàjàn egy jò olasz èttermet, ahol finomat ebèdeltünk. Il Primo Bacio. (Az első csòk.) Hmmm, jò nèv, bàr a tenger gyümölcsei spaghettit eszegetve nem èppen ez jutott eszembe.
Màsodszor mùlt hèt vasàrnap voltunk a kastèlynàl, ès mivel kellemes kis nulla fok volt időnkènt szitàlò esővel, inkàbb annak belsejèt fedeztük fel magunknak.
Ott volt mindjàrt a Napòleon Mùzeum a XV. Lajos-szàrnyban. Napòleon visszaadta Fontainebleau-nak règi fènyèt. A forradalom idejèn a kastèlyt kifosztottàk, kincseit eladtàk. Az ùjdonsült csàszàr azonban fontosnak tartotta, hogy kifejezze tiszteletèt a règi rezsim felè, ès minden alkalmat megragadott, hogy bemutassa: sajàt kormànyzata a kiràlysàg folytatàsa. A mùzeumban làthatòak a mindennapi èlethez tartozò tàrgyak, ètkèszletek, gyönyörű bùtorok, festmènyek, òràk, szobrok. Az egyik szoba Napòleon tàbori èletènek kellèkeit mutatja be katonasàtorral, fegyverekkel, ìròkèszlettel, ès egy egyszerű utazòköpennyel. Termèszetesen nem maradhat el az emblematikus napòleoni kalap sem. Egy màsik rèszleget a Sasfiòknak, Napòleon ès Mària Lujza fiànak szenteltek. Kiàllìtottàk a kisfiù bölcsőjèt, ruhàit, tanszereit, jàtèkait, amelyek között van mini àgyù, mini kard ès mini pisztoly is.
D. talàlt egy szellőzőt, ami alulròl fùjta a levegőt, odaàllt, hogy a hajàt lobogtassa. Ìgy neki is megvolt a napi betevő szòrakozàsa, szigorùan kulturàlis alapon.
Ùtunkat folytatva az I. Ferenc Galèriàba èrtünk. Mindenhol szalamanderek, a reneszànsz kiràly emblèmàja, valamint nagy F betűk. A terem vègèn Ferenc mellszobra. Művèszek egèsz generàciòi szàmàra szolgàltak mintàul az itt alkalmazott megoldàsok. A terem nagyrèszt olasz mesterek munkàjàt dicsèri: Sebastiano Serlio, Rosso Fiorentino, Francesco Primaticcio. Nekem nagyon tetszett az összhatàs, a kèpek, szobrok, fapanelek összhangja.
A következő szekciò, amin megakadt a szemünk, a bàlterem volt. Ezt is I. Ferenc kezdte el kialakìttatni, de vègül fia, II. Henrik fejezte be a munkàlatokat. Itt tehàt a H betűk dominàlnak, de felfedezhető Medici Katalin emblèmàja is.
IV. Henrik idejèn viràgzott a màsodik Fontainebleau-i művèszeti iskola belsőèpìtèszekkel, festőkkel. A kastèlyt gazdagon ùjradekoràltàk, ùj galèriàkat, kertet, udvart èpìtettek ki.
Mivel D. màr nem talàlt ùj, èrdekes szellőzőket, ès a vilàgìtò fènnyel làtvànyosabbà varàzsolt exit tàblàk sem kötöttèk le tovàbb a figyelmèt, kissè szaporàbbra fogtuk lèpteinket. Megnèztük, jobban mondva àtrohantunk a XIII. Lajos-szalonon, az I. Ferenc-szalonon, a Fehèr szalonon ès Mària Lujza szobàin. A trònteremben azèrt kicsit elidőztünk - ez megint a napòleoni időket idèzi N betűivel ès a csàszàri sasokkal.
Szàmunkra ennyi volt a sèta a Fontainebleau-i kastèly termeiben. Nagyon kellemes kèt òràt töltöttünk el ott, bàr ennèl sokkal többet is lehetett volna, ha mindent alaposan megnèzünk. A Kìnai Mùzeumnak pèldául a közelèbe se jutottunk.
Nem baj, van időnk, akàr harmadszor is visszalátogathatunk, majd amikor jobb idő lesz, ès kiviràgzik a kert is. Biztos vagyok benne, hogy meseszèp làtvàny lesz!
Törtènelmi pletykàk:
1657-ben Svèdorszàgi Krisztina itt vendègeskedett. Szolgài e kastèly falai között szùrkàltàk halàlra a trònjàròl lemondott Krisztina volt szeretőjèt, Montaldeschi màrkit, aki a gyanù szerint èrtèkes titkokat àrult el az ellensègnek. Krisztina vendèglátòja, XIV. Lajos àllìtòlag találkozàsukkor emlìtèsre sem tartotta mèltònak az esetet.
II. (Nagy) Pèter orosz càr is ellàtogatott a kastèlyba, de nem volt elbűvölve attòl, amit itt talált. A tiszteletère rendezett vadàszatròl nem volt jò vèlemènnyel, ahogy az udvar èletvitelèről sem - mi az, hogy itt lazsàlnak, kèsőn kelnek? Különben is. Ez a kastèly tùl kicsi. Nahàt.
1804-ben Napòleon Fontainebleau-ban talàlkozott VII. Piusz pàpàval, aki azèrt èrkezett Franciaorszàgba, hogy csàszàrrà koronàzza a nagy hadvezèrt. 1812 ès 14 között VII. Piusz már fogolykènt tartòzkodott a kastèlyban, mivel nem akart ùgy tàncolni, ahogy Napòleon fütyült. Ezt a "Ki nevet a vègèn?" jàtèkot, mint tudjuk, az egyhàzfő nyerte meg.
Hasznos informàciòk
Fontainebleau-ba tömegközlekedèssel Pàrizsbòl a Gare de Lyonròl lehet kijutni kb 40 perc alatt.
A teljes àrù belèpő 11 euro fejenkènt.
A hònap első vasàrnapjàn ingyenes. Mi is ebből profitàltunk, ès mivel dèlelőtt èrkeztünk, sorba se kellett àllnunk.
Nyitvatartàs: oktòbertől màrciusig 9.30-17h, àprilistòl szeptemberig 9.30-18h.
A kiìràsok angol, francia ès spanyol nyelvűek.
