2014.03.08.
12:07

Írta: fannie

Nőnap Oroszországban - és Feketééknél

rtemagicc_8marta_10_jpg_1394276810.jpg_400x339

Nőnap van! A világ számos országában azt sem tudják, mi fán terem az, de itt, Oroszországban aztán megadják a módját! Piros betűvel jegyzik a naptárban, ami idén szombatra esik, és láss csodát, emiatt március 10, hétfő lesz munkaszüneti nap! Errefelé a Valentin-nap nem egy nagy szám, még nincs igazán elterjedve, bár már küzdenek érte rendesen a bolttulajdonosok. Anyák napja egyáltalán nincs. Így marad március 8, hogy a férfiak kimutassák tiszteletüket a „gyengé(de)bb” nem képviselői iránt.  

Sokféle értelmezése van ennek a napnak. Sokaknak Oroszországban egyszerűen arra szolgál, hogy a nőket ünnepeljék, csak azért, mert nők. „Szabadok, kedvesek…” („… s mind ember, mert az egyre kevesebb.”József Attila) Mások számára többé-kevésbé feminista töltettel bír, arra emlékeznek ilyenkor, milyen hosszú utat megtettek a nők az első, 19. századi mozgalmak óta, melyek a nemek egyenlőségéért folyó küzdelmet elkezdték – és mekkora út áll még előttük. Nos, nekem egyszerűen csak egy plusz alkalom a kölcsönös szeretet, tisztelet kimutatására.

Ha már a nemek egyenlőségéről volt szó, itt jegyzem meg: Oroszországban Férfiak napja is van, február 23-án. Erről tavaly már írtam egy cikket, itt olvasható: http://elet-uton.blog.hu/2013/02/25/unnepeljuk_a_ferfiakat#more5105056. De azért azt meg kell mondanom, hogy valahogy mégsem bír akkora jelentőséggel, mint a márciusi nőnap. Február 23 is hétvégére esett – de nem kaptunk helyette szabadnapot! :P

Tegnap sétáltam egyet Moszkva központjában. Rengetek virágot láttam férfiak és nők kezében is. Van, aki kapja, van, aki adja. Szép látvány volt, mosolyt csalt az arcomra.

Andrisék a munkahelyen vettek egy csomó tulipánt, minden hölgynek hármat. Szépen összekötözték színes szalaggal mutatós csokrokba, ez mellé még meg is vendégelték a kolleginákat egy kis frissítővel, tortával, keksszel, bonbonnal.

Azt gondolná az ember, hogy ettől a sok figyelemtől és kedvességtől csak mosoly lopakodik majd mások arcára is… de nem. Ugyanolyan savanyú, „én vagyok az elérhetetlen hercegnő” fejjel mászkáltak lányok és asszonyok a városban, mint máskor. Vacsoránál beszélgettünk erről Andrissal, ő csak annyit mondott kissé savanyú képpel: „A csajok csak az általános norma szerint durcásak ma. Persze, ha nem kaptak volna semmit, akkor még jobban bevágják a pofát. Tudod, mit kellene? Egy-két évig nem adni nekik semmit, talán így megtanulnák értékelni a figyelmet.”

Valószínűleg ebben a néhány mondatban rejlik a válasz arra a kérdésre, miért nem szeretik a hímneműek ezt a napot. Nekik szinte már kötelező figyelmesnek lenni ilyenkor, elhalmozni gratulációkkal minden nőt, a közelebbi ismerősöknek virágot adni, akikkel pedig egészen szoros kapcsolatban vannak, elvárják a virágon túl a jelentősebb ajándékot is. Március nyolcadikán ezen túl szokásos átvenni minden házimunkát a saját vállukra, hogy a ház asszonya kedvére pihenhessen, élvezhesse a kényeztetést. Ami rendben is van… de nem érdemelnek meg legalább egy szívből jövő, őszinte köszönömöt és egy szép mosolyt az igyekezetért? Csak hogy tényleg érezzék, értékeljük a fáradozásukat, és kedvvel, őszintén vegyenek részt az ünneplésben.

Persze már hallom is, amint sokan morognak, ahogy a karácsonnyal, Valentin-nappal, és minden más hasonló alkalommal kapcsolatban is: minek néhány óráig „úgy csinálni, mintha”, ha az év nagyobb részében nem érvényesülnek ezek az értékek? És erre én mindig felteszem a kérdést: miért nem érvényesülnek? Kin múlik? Rajtunk, nem? Mi akadályoz meg bennünket abban, hogy minden nap tiszteljük a nőket, minden nap tiszteljük a férfiakat, és aztán ezeken a különlegesebb dátumokon már csak egy kis pluszt mutassunk fel, hogy valóban emlékezetessé tegyük a pillanatot? Mert ezzel tudunk egy kis színt vinni a hétköznapokba, így van?

Én szeretek ünnepelni. Izgatottan tértem haza a csavargásból, barátnőzésből, mint egy kisgyerek, alig vártam már, hogy lássam, milyen meglepi vár otthon. És meglepi az volt, egy hatalmas csokor orchideákból és gerberákból, gyönyörűség csak ránézni is, simogatja a szemet, finoman csiklandozza az orrot. Most is itt van előttem, magára vonzza a tekintetem, eltelíti a szívem örömmel, szeretettel. Köszönetképpen ma reggel készítettem magunknak egy különleges reggelit mindenféle finomsággal, mert megérdemeljük. J Majd holnap érkezem az egyik fogás, a gluténmentes csokis süti receptjével a blogon.

Sokszor apróságokon múlik két ember kapcsolata – a munkahelyen csakúgy, mint otthon. Őszinte gesztusokon, amik válaszra találnak, amiket szintén szívből értékel a másik fél. Akár nő, akár férfi az illető.

További szép napot, kellemes ünnepet MINDENKINEK! Igen, a férfiaknak is! J

Szólj hozzá!

Címkék: orosz ünnepek

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr285849944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.