Feldíszített fenyő, villogó fények, meghitt gyertyaláng, szikrázó csillagszórók, az esti vacsora, omlós sütemények, a narancs és a fahéj illata, együtt a család… December 24-25-26. Számomra ezt jelenti a karácsony.
Ma már az oroszok is megünneplik Jézus születését, a kilencvenes évektől ismét teret kaptak a valláshoz kapcsolódó szertatások, tradíciók. Csak egy kicsit másként. Kezdjük mindjárt a dátummal: január 7. Itt is a 16. századi naptármódosítás, illetve annak hiánya okozza az eltérést. Mint tudjuk, az európai országok többsége bevezette az új gregorián naptárt, az oroszok azonban kimaradtak a reformból. Így Oroszországban előbb van a szilveszter, az újév, utána a karácsony. Ma már piros betűs itt is mind a kettő, de a karácsonyt nem minden tagköztársaságban tartják meg. (Például a Tatár Köztársaságban jellemzően nem, ahol az iszlám az elterjedtebb.)
Ma a nyugaton a karácsonyhoz tartozó szokások nagy része Oroszországban az Újév ünnepléséhez, és nem január 7-hez kötődik: a fenyőfa (Ёлка), a Télapó, az ajándékozás. Ennek oka, hogy a szovjet időkben a karácsony vallásos jellege miatt tiltott volt, viszont a világi Újévvel nem volt különösebb probléma, akkor lehetett fát díszíteni, senkinek nem fájt. A Télapó (Деда Мороза, „Fagyapó”) pedig helyettesíthette az egyházak által szentként tisztelt Mikulást (a myrai püspököt, Miklóst). Segítőjével, Hóleánnyal (Снегурочка) tehát ő osztja szét az ajándékokat a gyermekek között, újévkor. Egyébként igencsak hasonlít a nyugaton elterjedt Coca-Cola Mikulásra, tradicionálisan kék palástját is egyre inkább pirosra cseréli. A fentieknek megfelelően a képeslapokon is „Boldog Karácsonyt!” helyett inkább „Boldog Új Évet!” (с Новым годом) szerepel.
A régi hagyományok szerint karácsony napján böjtöt kellett tartani, míg az első csillag fel nem tűnt az égen. Akkor kezdődött el aztán a közös étkezés, amit számos jelentőségteljes szimbólum kísért: a fehér abrosz, ami a kis Jézus pólyájára emlékeztetett, a vastag, szintén fehér gyertya az asztal közepén, a Világok Világa, valamint a böjti kenyér. Még egy kis szalmát is szokás volt a tányérok közé csempészni, hogy jelképezze a szerény jászolt, ahová az Isten Fia közénk érkezett.
Maga a vacsora valamikor hústalan volt, de kiadós, és egészséges: gyümölcs, diós magvak, leves (gomba, káposzta), bab- és borsófélék, krumpli, fokhagyma, kása, hal, méz, kekszek, vörös bor, tea. Hogy az év minden hónapjában legyen mit enni, tizenkét fogással kellett kedveskedni a családnak. A modern időkben már szerepelhetnek ezek között húsételek is, sőt a sült szárnyas sült almával és burgonyával körítve már szinte elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek.
Egyes vidékeken állítólag napjainkban is szokásban van a karácsonyi éneklés: csoportok dalolva járnak házról házra (Колядки - énekek), amiért cserébe ételt, vagy manapság inkább pénzt, cukorkát kapnak. Ez a tradíció a pogány időkre nyúlik vissza, néhány régi szöveg még az ősi napistent dicsőíti, aki az év e napjától kezdve fokozatosan viszi győzelemre a napfényt a sötét éjszakával szemben. Szintén a kereszténység előtti időket idézte a szalmabábu égetése az udvaron, amely hagyomány ma már eltűnőben van. Természetesen babonás hiedelmek is kapcsolódtak e szent naphoz, amelyek emlékét napjainkra már csak a néprajzkutatók gyűjtései őrzik: ha a házhoz karácsonykor először női vendég érkezett, az bizony rossz ómen, azt jelentette, hogy abban az évben a család női tagjainak egészsége gyenge lesz. Az ünnepi asztal lábait összekötözték, hogy nehogy elvándoroljanak az állatok. A nyári szárazság ellen pedig úgy védekeztek, hogy a reggelihez nem ittak vizet.
Végezetül álljon itt egy hagyományos karácsonyi étel receptje!
Kolevo (колево), mely a jólétet és a termékenységet jelképezi.
Hozzávalók:
200 g búza
3 evőkanál méz
100 g dió
50 g mazsola
3 evőkanál vaj
csipet só
apróra vágott aszalt szilva, vagy –barack
ízlés szerint mák (ledarálva, beáztatva)
A búzaszemeket ki kell válogatni, meg kell mosni, majd ki kell szárítani sütőben. Végül egy éjszakára be kell áztatni. Karácsony reggelén alacsony lángon megfőzzük körülbelül két óra alatt. Mikor kész, belekeverjük a vajat, majd egymás után a többi hozzávalót is az aszalt gyümölcs kivételével, amit a díszítéshez használunk fel.
Akinek túl macerásnak tűnik az ételt búzával elkészíteni, az használhat helyette barna rizst, vagy hajdinát is.
Jó étvágyat és kellemes ünnepeket kívánok!
Források:
http://russian-crafts.com/customs/christmas.html
http://www.fazenda-box.ru/778-chto-prigotovit-na-rozhdestvenskiy-uzhin.html
