2013.11.27.
08:48

Írta: fannie

Olasz Napok - Palermo és környéke

palermo_1385538184.jpg_1280x886

Palermo. Hatszázötvenezer lakosával Szicília legnagyobb városa. Talán a legrégibb is, erre engednek következtetni a város közelében feltárt barlangrajzok és egyéb őskori leletek. (Addaura-barlang, Monte Pellegrino. A tárgyi emlékek a Palermói Régészeti Múzeumban tekinthetők meg, maga a barlang nem látogatható.) Görögök, rómaiak, arabok, normannok, Anjouk, Aragóniaiak, Bourbonok, az egyesítés Garibaldival… Hosszú, gazdag történelem, ahogy azt már Szicíliától megszokhattuk.

Előrebocsátom, hogy csak egyszer voltam Palermóban, majdnem tíz éve, 2004-ben. De ha már „Olasz Napok” van a blogon, és Szicília a téma, nem hagyhatom ki a régió székhelyét sem, igaz? Úgyis csak a nevezetesebb látnivalókat foglalom össze, azok meg talán nem változtak sokat az utóbbi években sem. :)

Nekem elég vegyes emlékeim vannak magával a várossal kapcsolatban. Emlékszem, ahogy beértünk a lakott területre, fel kellett tekerni az autó ablakait, a táskákat eltenni szem elől. Azt is ellenőriztük gyorsan, nincs-e rajtunk könnyen letéphető, értékes ékszer. Nem volt. Szóval nem árt errefelé az óvatosság. Nem Nápoly, de azért mégis… Ez volt az első negatívum. A második sem váratott sokat magára: minden látványosságra jutott két romos épület, és három szemétkupac. És ezek nagyon szépen megfértek egymás mellett, szinte kéz a kézben. Por, szenny, káosz az utakon… Nem a legjobb párosítás, a turisták álmainak megtestesülése.  

Pedig egyébként szép lenne a város, ha egy kicsit odafigyelnének rá. Nekem leginkább az arab-normann építészeti remekek tetszettek. A Martonara (Santa Maria dell’Ammiraglio temploma), a San Giovanni degli Eremiti-, vagy San Cataldo-templom, a Normann (Királyi) Palota, vagy a Palazzo Cuba, illetve a Palazzo Zisa. A Palermói Katedrális egyik oszlopába vésve a mai napig látható a Korán egy oldala – valaha mecsetként működött. Végtére is a 9. század elejétől mintegy 250 éven keresztül arabok uralták a szigetet, ők tették meg székhellyé Palermót. A normannoknak utánuk csak egy évszázad jutott (11-12. sz.). Az arab-normann stílus kifejlődése ehhez az évszázadhoz köthető – az elődök épületeit felhasználva alakították ki a normannok saját templomaikat, palotáikat, erődítményeiket. A művészeti irányzat jellemzői az iszlámból átvett tetőszerkezet, a jellegzetes ablakok, egyéb dekorációs elemek, a bizánci alap és mozaikok, valamint a szigorú, román falak.   

A Normann Palota Európa legrégibb ránk maradt királyi székhelye. A 9. században emeltek ide egy palotát az arabok, amit aztán a normannok alakították adminisztratív székhellyé és egyben lakóhellyé. Palermo ekkor már a Szicíliai Királyság fővárosa lett, magának a palotának pedig ennek megfelelően ki kellett fejeznie a királyság hatalmát és ambícióit. Az épületen belül található a Palatina-kápolna gyönyörű mozaikjaival (12. sz.).

Persze Palermóban még kismillió látnivaló van más korokból is. Paloták: Palazzo Chiaramonte és Palazzo Sclafani, 14. sz. Palazzo Mirto, alapvetően 15-16. sz., bár az alapokat a 13. században fektették le. Rengeteg templom, csak hogy néhányat említsek: Szent Domonkos és Szent Teréz temploma– barokk, Assisi Szent Ferenc temploma – gótikus-barokk, Angyalok Szent Máriája-templom – barokk-reneszánsz. Egyéb műemlékek, kapuk (Porta Nuova, 16. sz., újjáépítve 1669-től), szökőkutak (pl. Piazza Pretoria, 16. sz.), botanikus kert, színházak (pl. a Teatro Massimo), vagy a híres piac, a Ballaró. Ez utóbbira inkább csak helyi kísérővel menj el, ha rászánod magad egyáltalán.

Túl sokat kellene írni, de ahogy azt már gondolom észrevetted, Palermo nem a kedvencem, menjünk hát tovább, úti célunk Monreale, 8 kilométerre délnyugatra. A városka nem büszkélkedhet olyan hosszú és zavaros történelemmel, mint Palermo. Az arabok hoztak először itt létre egy kisebb települést. Igazi jelentőségre a normann királyok alatt tett szert, akik itt pihenték ki a harcok és a kormányzás okozta fáradalmakat.

Monreale nevezetessége a normann katedrális. A legenda szerint II. Vilmos királyt (1153-1189) álmában meglátogatta maga Szent Mária, és megmutatta neki, hol lelhet rá apja egy hatalmas, eldugott harci zsákmányára. A Szűz arra szólította fel Vilmost, hogy a kincsen emeljen neki egy gyönyörű székesegyházat. A király követte Mária utasításait, a környék legjobb mestereit hívta Monrealéba, hogy létrehozzák azt a mesés templomot, amelyet már a munkálatok befejezése előtt csodaként ünnepeltek a kortársak (pl. III. Sándor pápa).

Talán már kitaláltátok, kívül az arab-normann stílus dominál, belül pedig az arany színében úszó mozaikok. A hozzá tartozó kolostor belső udvarát, kerengőjét kecses oszlopok, szobrok díszítik.

Lehet, hogy a fentiek alapján mindez már nem tűnik túl eredetinek, de hidd el, a látvány felejthetetlen. Én azt mondom, ha csak két, ebből a korból származó épületet nézel meg Szicíliában, az első legyen Monreale dómja, a másik a palermói Palazzo dei Normanni (Normann, vagy Királyi Palota).     

Rendben, itt az ideje, hogy pihenjünk egy kicsit. Irány a tenger! Mi a Cigányról elnevezett Nemzeti Parkot (Riserva Naturale Orientata dello Zingaro) választottuk felüdülésünk helyszínének. Bár mindig csak estefelé értünk vissza felfedező útjainkról, azért így is élvezettel mártóztunk meg a tiszta tengerben. Itt a Tirrén-tengeren vagyunk, ami alapvetően más, mint a siracusai partok. Magas hegyek övezik, de a strandok mégsem sziklásak, hanem durva homokosak, vagy kavicsosak. Én alapvetően jobban szeretem a sziklát, ott általában színesebb, bőségesebb a víz alatti élővilág, de azért a Zingaro szépségeire is szívesen emlékszem vissza. A park körülbelül hét kilométeren keresztül kanyarog a tenger vonalát követve, számos ritka állat- és növényfajnak adva otthont. Az útvonal mellett időnként egy-egy nyugalmas strandra bukkansz, ahol csak ledobod a törölközőt, és be a vízbe! Ha elég kitartó vagy, egyes egyedül elfoglalhatsz egy egész partszakaszt.

Nos, ennyi lett volna mára. Közben Moszkvában leesett a hó, meg is maradt, szépen fehérlik a városi latyak közepette.

Mi azonban még a héten Szicíliában maradunk, ellátogatunk Taormiába, majd következik egy kis összefoglaló a „szicíliai lélekről”. :)

További szép napot!

A saját képeim mellé kerestem kettőt az internetről is:

http://tripideas.org/palazzo-dei-normanni-palermo/

http://www.panoramio.com/photo/74664812  

Szólj hozzá!

Címkék: Olaszország Szicília

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr325660184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása