2013.11.20.
05:00

Írta: fannie

Olasz napok - Siracusa megyéje, varázslatos vidék

provincia_di_siracusa_1384889670.jpg_5120x3544

Készen állsz az utazásra? Emlékszel, megígértem, hogy körülnézünk Siracusa megyéjében is, ha már ilyen messzire délnek vettük az irányt. Rajta, itt az idő, indulás!

Menjünk először Avolába, ahol a híres Nero d’Avola, Olaszország egyik legismertebb vörösbora készül. A világ minden tájára exportálják, biztosan otthon is találsz belőle a jobb vinotékákban. Készítsd el hozzá a hétfőn közölt olasz vacsora fogásait, és engedd, hogy magával ragadjon a cseppfolyóssá vált napfény íze. ( Link a receptekhez: http://elet-uton.blog.hu/2013/11/18/olasz_napok_irany_a_konyha.)   

Aztán rögtön itt van Noto, még délebbre, Siracusától 32 kilométernyire. Említettem a tegnapi cikkben, hogy egy 1693-as erős földrengés mekkora károkat okozott a vidékben. Ez fokozottan igaz Noto városára. A helyiek úgy döntöttek, nem is építik újjá a települést, inkább arrébb költöznek egy kicsit, és ott próbálnak új életet kezdeni. Így történt, hogy ma két Noto van – egy romjaiban is hívogató, szemérmesen zöld növényzetbe burkolózó Noto Antica, melynek falainál szelíd szemű tehenek legelésznek békésen, és a nyáron élettel teli, ma is barokkba öltözött modern Noto.

A legfőbb látványosság természetesen a duomo, a székesegyház, ami méltóságteljesen magasodik a Piazza Municipio (Városháza tér) fölé. 1996-ban beomlott az egyik kupolája, és amikor ott jártam 2005-ben és 2006-ban, még nem nyitották meg az épületet a nyilvánosság előtt. Ma már elvileg látogatható.

Notóban még számtalan templom van, mindegyik barokk stílusú, de mindegyik egy kicsit más. Most nem sorolom fel mindet, csak a lista betelítene egy A4-es lapot. Inkább fedezd fel őket magad, ha kedved van hozzá. Csak a fejedre vigyázz a nagy bámészkodásban – Notóban gyakoriak a buggyos aljú kovácsoltvas erkélyek.

Javaslom, napnyugtakor ülj le a katedrális lépcsőjére egy pohár jázminos jégkásával (granita di gelsomino), és élvezd a lemenő nap sugarainak játékát a mészkőből emelt épületek falain. Ilyenkor az egész város aranyos borostyánszínben fürdik. Ha azt mondom, a látvány magával ragadó, még korántsem adtam vissza a leírhatatlan élményt, amiben részed lehet.

Ha kigyönyörködted magad, induljunk tovább a háromszög alakú Szicília déli csücske felé. Még bőven van mit nézni!

Megint nem megyünk messze, csak további 10 kilométert. A cél: Riserva Naturale di Vendicari. Aki igazán szereti a tengert és a mediterrán növényzetet, az ide jön strandolni. Mivel természetvédelmi területről van szó, az autót le kell tenni a parkolóban, és gyalog kell folytatni utunkat egészen a partig. Közben megfigyelhetjük az itt időző madarak rajait, rózsaszín flamingókat, gémeket, gólyákat, kárókatonákat, mikor mit. Néhány kilométer után megérkezünk a tengerhez. Ha a régi tonhalfeldolgozónál balra fordulunk, a sziklás szakaszra érünk. Itt nyüzsgő víz alatti élővilág fogad, úgyhogy elő a búvárszemüveget, a pipát, és csobb a mélybe! Jobbra fehérhomokos strand vár. Talán már kitaláltad, én melyiket részesítem előnyben.

További csodálatos partok várnak minket Pachino-ban, vagy Portopalo di Capo Passero-nál. Utóbbihoz kapcsolódik egy modern kori rémtörténet. 1996-ban Portopalo partjainál elsüllyedt egy 300 illegális bevándorlót szállító hajó. Szinte mindenki tengerbe fulladt. Az olasz hatóságok megpróbálták eltusolni az ügyet, és évekig tagadták, hogy tragédia történt volna. Végül egy helyi halász segítette 2001-től Giovanni Mario Bellu-t, a La Repubblica egyik újságíróját az igazság kiderítésében. Sajnos ilyen hírek rendszeresen érkeznek Szicíliából, főként Lampedusa szigetének környékéről. Kétségbeesett menekültek indulnak elsősorban Afrikából lélekvesztőkön egy jobb élet reményében, akik aztán gyakran a habok között lelik végzetüket.

E szomorú megemlékezés után induljunk tovább, vissza északnak. Ahogy beértünk Siracusába, azt javaslom, menjünk el a La Frateria nevű pizzériába kipihenni fáradalmainkat. Sehol máshol nem ettem olyan isteni pizzát, mint ott. De rendelhetsz halat is, vagy tésztát, meg persze desszertet… Természetesen a kulináris élményért meg kell küzdeni, az étterem kicsit kint van a városból, de ez erre annyira nem is meglepő. Ha finom az étel, az olaszok a világ végére is elmennek érte. És a La Frateriában finom. Figyelmeztetés: mikor utoljára ott jártam 2009-ben, csak kézpénzzel lehetett fizetni. Ahogy elnézem a tripadvisoron, ez a mai napig sem változott, a kártyát itt elfelejtheted. De ez legyen a legnagyobb probléma, nem igaz?      

Ha esetleg még bírod a strapát, nézzünk egy kicsit körül északon is. Látogassunk el Augusta környékére, Megara Ibleába. Az egykori görög város már évszázadok óta lakatlan, éppen ez adja varázsát. Szabadon megtekintheted az egykori település alaprajzát, a mozaikos padlők maradványait, látod, hol volt az agora, hol voltak a fürdők, és hol a templom, vagy a városfal. A régészeti leletek nagy részét ma a Paolo Orsi Múzeum őrzi Siracusában. De emlékszel, mit mondtam a szicíliaiak magángyűjteményéről? Van egy tippem, hogy egy részük legalábbis innen származik.

Augustában azért még kapjunk be egy pisztáciahabos süteményt (mousse al pistacchio). Bevallom őszintén, én másra nem is emlékszem a városból. Talán részleges amnéziát okoz a desszert, de tudod mit? Biztos vagyok benne, hogy jó cserét csinálsz.

Gondolom, már teli a hasad is, de gondoljunk a holnap reggelre is. Ha visszaértünk Siracusába, ugorjunk még el a Pasticceria Brancato-ba. Én egy Don Camillo tortát szeretnék, nincs még elegem a pisztáciából. Vegyünk néhány dobozzal a hazaútra, vagy ajándéknak a híres mandulás kekszekből is. Eddig mindig mindenkinél sikert arattam velük.

Még számos látnivaló van Siracusa megyéjében, de most ennyi fért bele. Remélem, élvezted az utazást, és egyszer majd valóban meglátogatod ezt a varázslatos vidéket.

A következőkben Szicília közepébe, valamint Palermo környékére látogatunk, és ha lesz időnk, elnézünk Taorminába is.

Addig is minden jót, szép napot!     

Sajnos hiába jártam többször is a fent említett helyeken, a saját fényképeim a sok költözés során valahova elkeveredtek. Talán otthon (Magyarországon) még megvannak. Remélem.

A lényeg, hogy a nyitókép elemeit az internetről szedtem össze, a következő oldalakról:

http://www.touring.insw.net/informazioni.html

http://www.vaicoltrekking.com/p/everything-in-english.html

http://www.sicilia-ferien.de/en/sicily/the-most-beautiful-places/noto.html

Szólj hozzá!

Címkék: gasztronómia Olaszország Szicília Siracusa

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr125644564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.