Azt hiszem, senkit nem kell győzködni arról, ha Moszkvában jár, keresse fel a Vörös teret. A Boldog Vazul-székesegyházról már volt szó, most gyorsan tekintsük át, milyen egyéb nevezetességek várnak itt még rád.
Ha a Forradalom tér felől érkezel, rögtön jobb kéz felől ott az Állami Történelmi Múzeum vörös épülete, meg fogod ismerni. Előtte áll Zsukov lovas szobra. Rögtön beléphetsz a Feltámadás-kapun (Воскресенские ворота, másik neve: Ibériai-kapu, Иверские ворота), de azért néhány percre érdemes megállni az Ibériai-kápolnánál is, ami élénk kék, csillagokkal díszített kupolájával kedvesen színesíti az összképet. Mind a kettőt a rendszerváltás után, 1994 és 1996 között építették újjá, hiszen Sztálin 1931-ben leromboltatta őket, hogy a katonai felvonulásokkor a tankok kényelmesen elférjenek, bemehessenek a Vörös térre.
Erre a sorsa jutott 1936-ban a Kazán-katedrális (Казанский собор) is, amit majd bal kéz felől láthatsz, ha már áthaladtál a kapun. Eredetileg a lengyel-litván invázió elleni harc nagy hőse, Pozsárszki húzatott fel itt egy fatemplomot, amikor az leégett, az első Romanov, Mihály újjáépíttette kőből. A Romanovok alatt a Kazán-székesegyháznak mindig nagy tisztelete volt, évente tartottak itt látványos processziót az 1612-es győzelem emlékére. Úgy tűnik, felvonulások mindig is voltak, vannak, és lesznek, csak a témájuk változik, meg a díszlet. A csatolt képen kerest az aranykupolájú, fehér, púderzöld és barack színekben pompázó épületet.
Tovább haladva a GUM-mal találjuk szembe magunkat. Ma Главный универсальный магазин-nal (Fő Univerzális Áruház) a neve, a szocializmusban Állami Univerzális Áruház volt, Государственный универсальный магазин. Magyarul, ahol mindent lehet kapni. Sztálin ideje alatt 1928-tól elvesztette eredeti funkcióját,a vezér halála után azonban már 1953-tól ismét boltok üzemeltek az épületben, ami előtt gyakran az egész teret betöltő sorok kígyóztak. Jelenleg mintegy kétszáz üzlet található az áruházban. Nagyrészt luxustermékeket vásárolhatsz itt, de én újabban a GUM-ban veszem a tiramisúhoz a babapiskótát, itt biztosan kapható, nem úgy, mint az átlag élelmiszerboltokban, ahol hol van, hol nincs. Tényleg. :)
A Vörös tér déli oldala felé közeledve beleütközhetünk a Vesztőhelybe, a Lobnoje Mesztába (Лобное место). Mielőtt I. Péter áthelyezte volna a központot Pétervárra, ezen a ponton hirdettek ki minden fontos ukázt, rendeletet, köztük a fővesztésről szóló ítéleteket is, amiket azonban nem itt hajtottak végre, hiába a félrevezető elnevezés.
Elhaladva a Boldog Vazul-székesegyház előtt a nyugati oldalon a Kreml főkapuja, a Szpasszkaja-torony elé érünk. Ma gyakorlatilag már használaton kívül van, a Kremlhez a Borovitszkij-kapun keresztül juthatunk be. Egyszer láttuk Andrissal nyitva, néhány zord tekintetű egyenruhás állt előtte, amikor éppen nem áramoltak fekete autókon a nagyon fontos emberek és kíséretük rajta keresztül a Kremlbe. Nem emlékszem, mi volt az apropója ennek a kivételes elbánásnak, talán az Oroszország napja miatti ünnepségek lehettek júniusban?
A Szpasszkaja-torony egyébként hatalmas, 70 méter magas, tetején egy gyönyörű órával, ami valószínűleg valamikor a 16. század folyamán került oda. Ma is a moszkvai hivatalos időt mutatja
A következő torony észak felé haladva a Szenátszkaja, majd visszaérve az Állami Történelmi Múzeumhoz a Nikolszkajához érünk. Közben megcsodálhattuk Lenin Mauzóleumát, illetve a sok kiemelkedő szovjet személyiség síremlékét. Utóbbiakhoz soha nem lehet közel menni, mindig el vannak zárva kordonnal. Itt van eltemetve Sztálin és Brezsnyev is. Leninhez azonban már sokkal könnyebben hozzá lehet férni, mint a régi időkben.
A Vörös tér egyébként mindig tele van élettel, télen-nyáron látogatják a turisták. Gyakran tartanak itt rendezvényeket, koncerteket, ennek megvan az a mellékhatása, hogy ilyenkor egy időre lezárják a teret az előkészületek miatt, majd mikor megnyitják, a szokásosnál nagyobb a rendőri jelenléttel kell számolni, biztonsági kapukat állítanak fel, belenéznek a táskákba, hátizsákokba. Decemberben ideiglenes jégkori pályát húznak fel a térre, ilyenkor sajnálom veszettül, hogy nem tudok korcsolyázni.
Végezetül néhány érdekesség:
1. A Vörös tér elnevezés nem a kommunizmushoz köthető, mint azt én magamnak elképzeltem, mikor még nagyjából annyit tudtam a helyről, hogy Moszkvában van. Nem is az épületek színe nyújtotta az inspirációt. A „krasznaja” melléknév magyar megfelelője ma valóban piros, vörös, de a régi oroszban gyönyörű, szép volt a jelentése. Ennek napjainkban is nyoma van a nyelvben. Pl. прекрасный (prekrasznij)egyenlő csodálatos, tökéletes.
2. Sztálin öngyilkossá lett feleségének holttestét 1932-ben egy időre a GUM épületében tették közszemlére. Elég morbid, nem?
3. Szintén a GUM-mal kapcsolatban: jó sokat agyaltak rajta, hogy az áruház privatizációja után is megmaradhasson a GUM rövidítés, ami akkor már eléggé ismert és elismert volt a vásárlóközönség körében. De az „államit” (государственный) csak helyettesíteni kellett valamire. Így esett a választás a Glavnij (главный, Fő) jelzőre.
4. A Vörös teret 1999-ben zárták le a motoros forgalom elől. A döntés egyik oka az volt, hogy az autók zavarják a GUM kereskedelmi érdekeit.
5. A Kreml falánál levő nekropoliszba temették John Reed amerikai (!) újságírót is, akit elsősorban a bolsevik forradalom eseményeiről szóló tájékoztatói tettek híressé.
Nos, mára ennyi volt, találkozunk holnap a Manyezsnaja téren! További szép napot!
