2013.07.30.
15:07

Írta: fannie

Nyelveljünk!

untitled-2_1375189533.jpg_220x126

Térjünk vissza egy bejegyzés erejéig a moszkvai hétköznapokba, mégpedig konkrétan a nyelvhez. Mi nem beszélünk oroszul, a helyiek meg nem nagyon beszélnek más nyelven. Kisebb városokban, de még Moszkvában is sokszor megbámulnak minket, mikor meghallják, hogy nem oroszul beszélünk. Vicces, épp hogy csak a fényképezőgépüket nem kapják elő.

Miért nem beszélünk oroszul? Én már bizony nem tanultam az oskolában ezt a gyönyörű szláv nyelvet, férjemnek is csak egy évig volt hozzá szerencséje, az után maradt az angol. Bár azért még mindig könny szökik a szemébe, amikor a Koska i misi (кошка и мыши) című örök érdemű orosz mesére gondol. :)

Ide Andris kiküldetése eredetileg egy évre szólt, erről már volt szó, de azért én beiratkoztam a Lomonoszov Egyetemre egy intenzív nyelvtanfolyamra, mondván, jutok, ameddig jutok, mindenképpen hasznos lesz. Hát, nem volt az. Az órák teljesen rapszodikusak voltak, mind időpont, mind témakör tekintetében. Néhány hónap után a heti 16 órából mindössze nettó 10 maradt, pénzt vissza nem adtak. A tanár csak oroszul beszélt, de még a külföldieket istápoló karon sem volt senki, aki ismert volna más nyelvet. Mikor a beiratkozáskor elfüstjeleztem, mit is szeretnék, elém tettek egy 10 oldalas szerződést, hogy olvassam el. Igen, oroszul. Röviden összefoglalva: életem legrosszabb kurzusa volt, pedig azért van összehasonlítási alapom (más nyelvekből). Eredmény: nullához közelítő tudással legjobb vizsga a csoportban, pedig közben átkerültem azokhoz, akik már két éve jártak oroszra. Nem, sajnos nem én vagyok ennyire okos. Ennyire nem haladtunk.

Most úgy néz ki, összesen három évet maradunk, 2014-ig. Majd kiderül. Igazából két területen okoz komolyabb problémát az orosz nyelv hiánya: a szocializálódást nehezíti, illetve egyes költségek sajnos megsokszorozódnak, ha nem beszéled a nyelvet, ilyen tipikusan az egészségügy. Az első pontra azért elég hamar megoldást lehet találni. Olyan oldalak segítségével, mint a Facebook, a www.couchsurfing.org, vagy az www.expat.ru simán felveheted a kapcsolatot itt élő külföldiekkel (magyarokkal is), illetve olyan oroszokkal, akik beszélnek angolul. Ami pedig az egészségügyet illeti – a cégen keresztül van biztosításunk, tehát nem mi fizetünk. Ezt mindenképpen érdemes elintézni, ha nyelvtudás nélkül erre keverednél.

Még egy terület eszembe jutott, ahol elég nagy hátrány a nyelvismeret hiánya, ez pedig a hivatalos ügyek intézése. Végső esetben viszont még mindig fordulhatsz tolmácshoz, mi 1000 rubeles óradíjért olyat találtunk, aki perfekt beszél magyarul, a kiejtése szebb, mint nekem. Kérésre megadjuk az elérhetőségét, csak küldj egy e-mailt.

Egyébként igen, ki lehet jönni dolgozni Moszkvába az orosz nyelv ismerete nélkül is. Bennem fel sem merült, hogy ez kérdés lehet, amíg nem néztek rám néhányan komoly ámulattal szép szemükben. Nagyon sok multinacionális cégnek van nemzetközi részlege, osztálya, az ott dolgozók pedig jellemzően 2-3-4 évente költöznek más országba. Nem lehet tőlük elvárni, hogy minden nyelvet ismerjenek, igaz? Munkanyelvük általában az angol.

Igazából majdnem mindegyik külföldire elmondható, akit ismerünk itt, hogy nem beszélt oroszul, mikor megkapta a munkát. Ők két csoportba sorolhatók: akiket az otthoni cég küldött ki ideiglenesen, nagy ritkán véglegesen, illetve vannak az anyanyelvi nyelvtanárok (általában, bár nem kizárólag angol anyanyelvűekről van szó). Olyat, akinek egyedül, hirdetésre jelentkezve sikerült volna Moszkvába jönnie, nem ismerünk, de az nem azt jelenti, hogy nincs is erre példa. Állítólag a következő oldalak hasznosak lehetnek az ilyen „önjelölteknek”: www.rabota.ru, www.hh.ru, www.superjob.ru. Én is csak a már említett expat.ru-ról szereztem tudomást róluk, de azt mondják, messze ezek a legjobb álláshirdetési portálok. Erős azonban a gyanúm, hogy egyedül már nem boldogulsz az orosz nyelv nélkül.

Visszakanyarodva a nyelvtanuláshoz: az első „kudarc” után jelentem, megfutamodtam. Időm sem nagyon volt, 2013 áprilisáig még dolgoztam az otthoni cégnek távmunkában. Meg ez a „még egy évet maradunk” annyira nem segíti a hosszabb távú elhatározásokat. Majd erről is írok egyszer, nagyon más valahova hosszabb távra kiköltözni ahhoz képest, hogy mindig „csak néhány hónapról van szó”. A mi esetünkben pedig eddig évről évre hosszabbította meg a kiküldetési szerződést a cég. Most már harmadszor. De nem akarom ezekre fogni, igazából a lelkesedés hiányzott, de nagyon.

Most nyár elején viszont ismét felkötöttem a nadrágom, és belevetettem magam a mélyvízbe. (Most mi van, én nadrágban szeretek úszni. :P) Minden nap tanulok itthon, nézek videókat, olvasok cikkeket, lapozom a nyelvkönyveimet. Időm is több van, hogy a gyakorlatba átültessem a szerzett ismereteket. Hetente egyszer találkozom Svetlanával, akit a couchsurfing.org-on ismertem meg, és együtt tanulunk – én oroszul tőle, ő angolul tőlem. Egy hihetetlenül kedves lányról van szó, akivel mára már barátok is lettünk. Teljesen más így készülni az „órákra”. Azért néha mosolygok, mikor rákérdezek, hogy ezt most miért így mondják, miért nem úgy, és erre azt mondja, nem tudom, csak. Van ilyen.

Hogy ez nem elég? Holnap jön vendégségbe hozzánk egy orosz pár, csütörtökön Svetlana-nap van, pénteken mi megyünk vacsorázni egy másik orosz családhoz. Szóval vannak barátaink. Vagy legalábbis kedves ismerőseink. J

A jövőt meg majd meglátjuk. Lehet, hogy egy év múlva, mikor odébbállunk, már büszke tulajdonosa leszek egy orosz (középfokú?) nyelvvizsgának. Fura lenne. Ahhoz képest, hogy soha nem akartam szláv nyelvet tanulni… J

Szólj hozzá!

Címkék: expat orosz lélek Moszkva

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr995434182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.