2013.07.25.
12:27

Írta: fannie

Thaiföld, templomok

100_4117_1374748014.JPG_2848x2134

A mai bejegyzés a pattayai buddhista templomokról fog szólni. Nem lesz hosszú... J Sok mindent nem tudok róluk, másfél év távlatából sokszor már a nevükre sem emlékszem, ami azért nem túl meglepő, csak egy példa: Wat Mai Hat Krathing Thong. (Remélem, most éppen nem káromkodtam.) Amiért mégis külön bejegyzést szánok nekik, az az, hogy rettenetesen tetszenek!

Thaiföldön a lakosság 95%-ban Theravada Buddhista. Ez a legkonzervatívabb irányzat, egyben a fennmaradottak között a legősibb is, ők igyekeznek Buddha minden tanítását, a kisebb jelentőségűeket is hűségesen követni. A világon ma körülbelül száz millió követője van ennek iskolának, ebből olyan 60-62 millió él Thaiföldön.

A Theravada Buddhizmus az egyén világtól való megszabadulását helyezi a középpontba, amelynek egyetlen útja a kolostori élet. Ebből fakad, hogy a thai férfiak jellemzően életük során egy bizonyos időt (akár csak néhány hetet is) szerzetesként töltenek el.

Bár Pattayáról jellemzően nem a visszafogottság, a befelé fordulás és a lelki megvilágosodás jut először az arra járó turista eszébe, azért ha megfelelően nyitottak vagyunk az ilyen típusú élményekre, nem nehéz rájuk akadni. Eredeti terveink szerint egy kolostorba terveztünk elmenni (Wat Yansangwararam), végül szó szerint az út mellett beleütköztünk két másikba, amik legalább akkora élményt nyújtottak.

Wat Yansangwararam 15 km-re van Pattayától.  1976-ban építették a jelenlegi thai főpap tiszteletére. Ma már az uralkodó személyes védelme alatt áll.

A főtemplomot gyönyörűen ápolt kertek veszik körül, valamint számos más, vallási célú, illetve lakóépület.

Láttunk nagyon sok leborotvált fejű, narancsszín ruhába öltözött szerzetest szinte minden korosztályból. A narancssárga egyébként a megvilágosodást, az isteni szeretetet jelképezi a buddhisták számára, a kopasz kobak pedig a külső megjelenésről, a mindennapok kényelméről való eltávolodást.

Életükre jellemző az anyagi javakról való lemondás, magukat is a hívők adományaiból tartják fenn, amiért cserébe áldást adnak. Természetesen a cölibátus is kötelező.

Emlékszem, hogy a területen rengeteg kutya volt, egy három lábú is, sőt az egyik fordulónál egy dögbe is belebotlottunk – szerencsére nem szó szerint. Senki nem simogatta őket, de láncra sem voltak verve, élnek ott kvázi vadon, maguknak. Enni biztos kapnak.

A buddhizmus természetesen minden életet tisztel, az állatokét is, a kutyáknak azonban valamennyire különleges szerep jut a vallásban. A legenda szerint Buddhát magát is kutyák kísérték el útjain, vigyázták álmát, óvták őt az ártó szellemektől. De ha kellett, a kis kutyák hatalmas oroszlánokká váltak, és széles hátukon messze röpítették Buddhát. Thaiföldre is így jutott el állítólag a Megvilágosodott. Ma már a legtöbb templom mellett ott vannak ezeknek a különleges állatoknak a szobrai.

Az épületek formája nagyon jellegzetes, biztosan felismered Te is. Sztupának, vagy pagodának hívják őket. Nekem úgy tűnt, a sztúpa az a kúp alakú, harangszerű építmény, míg a pagoda a kecses tetővel ellátott. Lehet, hogy ebben tévedek, a leírások messze nem egyértelműek, ezért ha ismerős vagy a témában, írj nekem nyugodtan!

Ne is szaporítsam tovább a szót, beszéljenek a képek! Remélem, Neked is legalább annyira fognak tetszeni, mint nekünk!

Szólj hozzá!

Címkék: Thaiföld

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr665425888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.