Ma megint egy kicsit rendhagyó bejegyzéssel jelentkezem, az expat létről lesz szó, közelebbről arról, nekünk hogyan sikerült barátokra, ismerősökre szert tenni külföldön.
Ami Olaszországot illeti, először ERASMUS-szal kerültem Pisába, és mikor „végleg” kiköltöztem 2006-ban (végül 4 év lett belőle), akkor már voltak ott barátaim, nagyrészt egyetemisták. Nem volt különösebb probléma a beilleszkedéssel, ez adott volt, diákként szinte magától jött. Mindig vannak bulik, ilyen-olyan összejövetelek, események. Mikor az ember már családdal mozog (vagy családot szeretne), kissé megváltozik a képlet.
Mikor 2011-ben kijöttünk Moszkvába, éppen ezért is nagyon más volt a helyzet. Eredetileg csak egy évre szólt a kiküldetés, nem is nagyon kerestük a beilleszkedési lehetőségeket. El voltunk foglalva magunkkal, az esküvőnk szervezésével, azzal, hogy egyáltalán rájöjjünk, hol kell a tejet megvenni, meg hogy éljük túl a telet. Aztán kiderült, hogy még egy év, aztán még egy… Most már a harmadikat kezdtük meg a nyáron.
Lassan elkezdtünk körülnézni, felfedezni, mégis mit tud nekünk ez a hatalmas város nyújtani a szocializáció terén. Kiderült, hogy nagyon is sokat.
Megpróbálom összegyűjteni a lehetőségeket, amiket érdemes kipróbálni, hogy új ismeretségeket köss, esetleg még barátokra is lelj. Nekem is hasznos lesz majd ez a lista, mikor (akármikor) ismét költözünk, új országba, új környezetbe.
- Facebook: lehet, hogy nem vagy nagy rajongója a közösségi portáloknak, viszont tudnod kell, hogy rengeteg csoport szerveződik ezeken az oldalakon. Akár lakóhely szerint (pl. itt Moszkvában a Moszkvai Magyarok Klubja, vagy a Moscow Expats), akár érdeklődés, hobbi szerint (pl. Moscow Expat Rides Club a motorosoknak, idegen nyelvi csereprogramok, kulturális szerveződések, stb., végtelen számú lehetőség).
- Couchsurfing: szintén embereket tömörít lakóhely szerint is, akik aztán itt is kisebb csoportokba szerveződhetnek érdeklődési kör alapján. Itt nagyjából mindenki szeret utazni, illetve nyitottak, kíváncsiak új nyelvekre, kultúrákra. Aztán van, aki ezen túl szeret főzni, van, aki fényképezni, mások meg zenélni. Mikor például kitaláltam, hogy mégiscsak meg kellene tanulnom oroszul, feltettem egy hirdetést a Couchsurfingre, és több tucat választ kaptam. Végül két lánnyal vettem fel ténylegesen a kapcsolatot, és ma az ő segítségükkel sokkal jobban haladok a nyelvtanulással, mint annak idején a tanfolyamon. Ezen kívül érdekes lehet teljesen idegeneket is vendégül látni, nálunk már aludtak finn, szlovén, svájci emberkék is néhány éjszakát. Ezekből a találkozásokból barátságok nagy valószínűséggel nem lesznek, de érdekes személyiségekkel hozhat össze a sors, az kétségtelen.
- Követségi, kultúrintézeti rendezvények: Ez számomra is meglepetés volt, Olaszországban nemigen voltak ilyen kezdeményezések, vagy én nem tudtam róluk, de itt Moszkvában nagy az aktivitás, ami szuper. Bábszínház, családi napok, koncertek, sportesemények. Millió élmény. Legközelebb is oda fogunk figyelni erre a lehetőségre, érdemes.
- Egyes élethelyzetek is nagyon sok alkalmat adhatnak az ismerkedésre. Gondolom, ha elég nagy gyerek van a családban, rajta (rajtuk) keresztül sok emberrel kapcsolatba kerülsz, erről személyes tapasztalatunk nekünk nincs. Nálunk inkább a motor a mágnes, a legváratlanabb helyzetekben találkoztunk érdekes emberekkel a kétkerekűn keresztül, akikből barátok lehetnek.
- Itt Moszkvában ott van a www.expat.ru, ahol hasznos információkat találtunk a városról, szokásokról, tapasztalatot cserélhettünk, barátkozhattunk. Minden bizonnyal más országokban, városokban is léteznek hasonló oldalak, vagy akár angol (francia, olasz…) nyelvű nyomtatott sajtóból is ki lehet indulni (pl. The Moscow Times, weblapja is van).
A legfontosabb, hogy neked kell kezdeményezned. Nagy valószínűséggel senki nem fog bekopogni kényelmes kis kuckódba, hogy „Akarsz a barátom lenni?”. :) Érdemes nyitottnak lenni a helyiek, de a városban élő külföldiek, és magyarok felé is.
Gyakran olvasom különböző oldalakon, fórumokon, hogy a magyarokat messzire kerüld el, mert átvágnak, elvárják hogy minden gondjukat megold helyettük, problémásak. Ezzel én nagyon nem értek egyet, sőt. De! Attól, hogy valaki magyar, még nem biztos, hogy jól ki fogtok jönni, ahogy az sem, hogy eleve már csak rossz, másokat kihasználó ember lehet. Magyarország kicsi, de azért tíz millió ember csak lakik ott. Komolyan reális elvárás lehet az, hogy akkor most mindenki háromra szívbeli jóbarát legyen? Otthon így van? Akkor külföldön miért lenne? Ha a másik magyar, az lehet jó kiindulási pont, mert egy nyelvet beszéltek, egy kultúrából jöttök, de még az sem biztos, hogy mind a ketten szeretitek a túrórudit. :)
Egyszerű, nem vagyunk egyformák, és ez így van jól!
Ha már itt tartunk: nem árt a helyi szokásokkal is tisztában lenni, de erről majd legközelebb írok. Egészen pontosan az lesz a téma: milyen fura szituációkba keveredtünk eddig a kulturális különbségek miatt.
Szép napot és jó hétvégét mindenkinek!
