2013.02.21.
18:54

Írta: fannie

Ördögráják - találkozás az óriásokkal

dscf1130masolat_1361469208.jpg_864x648

Nos, mielőtt megvettük volna a jegyet Kuredura, nem is nagyon tudtam, hogy léteznek ilyen ráják. Tudom, tudom, nem szép dolog, de hát nem vagyok egy óceánológus. Először a maldívi nyaralásokról szóló leírásokban, különböző fórumokon futottunk bele: „Swimming with manta rays”. Ördögrájákkal úszás. Persze felkeltette a kíváncsiságunkat, vajon milyen is lehet ez, de aztán hamarosan meg is feledkeztünk róla. 

A szigetre érve aztán feliratkoztunk egy szervezett hajókirándulásra. És milyen jól tettük! Alig indultunk el a hajóval, máris felkiáltott a személyzet egyik tagja: „Ördögráják! Be a vízbe!” Nekem majd kijött a szemem a helyéről, úgy bámultam mindenfele a víztükröt, csak nem láttam őket, de azért már ugrottam is a fedélzetről. És tényleg ott voltak. Hatalmas élőlények, akik méltóságteljesen úsznak az óceánban, szájukat nagyra tátva, hogy minél nagyobb mennyiségű planktonlevest tudjanak benyelni. Hosszuk úgy 3-4m, úszófesztávolságuk 5-6m. Ezek voltak a kisebb példányok, négyen-öten egy csoportba verődve. Ez a rája faj egyáltalán nem veszélyes az emberre, bár mérete miatt azért elvileg tud sérüléseket okozni. De hát egy tégla is a fejünkre tud esni, na.

Nem siettek sehova, tőlünk sem ijedtek meg. Nem zavarta őket, hogy kilenc kétlábú hirtelen csatlakozott a társasághoz. Hol eltávolodtak, hol közelebb jöttek, köröztek körülöttünk, úgy tűnt, mintha ők legalább annyira kíváncsiak lennének ránk, mint mi rájuk.

Az egyik olyan közel úszott el hozzám, de olyan közel! Hiába szóltak előre, hogy nem szabad hozzájuk nyúlni, mert megijednek, és búcsút mondhatunk nekik… abban a pillanatban nekem semmi más nem járt a fejemben, csak az, ha kinyújtom a kezem, akár el is érhetem az uszonyát…. és kinyújtottam. A bőre érdes volt, gumis, kicsit idegen, de nem kellemetlen. Rögtön el is szégyelltem magam, és a vezetőnk már integetett is felém: „Nem szabad, elmegy!” De nem ment el, még legalább tíz percig a társaságunkban időzött a raj.

A nyaralás egyik legszebb élménye volt ez a 15-20 perc, az a végtelen nyugalom, ami ezekből az óriásokból árad, örök emlék marad.

Szólj hozzá!

Címkék: Maldív Kuredu

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-uton.blog.hu/api/trackback/id/tr215097042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása